Szendi Ágnes neve nem ismeretlen a városi és a környékbeli zenei életben. Már 25 éve az Erkel Ferenc Zeneiskola zongora tanára, és nem mellesleg aktív zeneszerző is, immáron több mint 40 éve. Ez alkalomból rendezett szerzői hangversenyt, melyen tanítványai és kollégái is szívesen működtek közre.
A szerző és tisztelői
A koncert műsorába 11 művét választotta be, mely nem volt egyszerű feladat, mivel már saját alkotásainak száma meghaladja a 350-et is. Hogy hogyan kezdte zenészi és szerzői pályafutását, arról az est házigazdája, dr. Kovácsné Tóth Ildikó kérdezte. A kellemes párbeszédekből sok mindent megtudtunk Ágnesről, melyet még csak nem is sejthettünk.
Leginkább „ünnepi" szerzőnek nevezte magát. a nyári és a téli szünetben, vagy épp húsvétkor tud időt szakítani ez irányú tevékenységére. Amikor pedig nem dallamok, vagy a hangszerelés jár a fejében, akkor sem tétlenkedik: kikapcsolódásként sétál a szabad levegőn, verset olvas, zenét hallgat. Ám ekkor is sok ötlet találja meg őt.
Az érzékeny alkotó kedvenc területe a kamarazene, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt komponál, mint ahogy a műsorból is kiderült. Darabjai elmaradhatatlanok az Alkotó Muzsikusok Társasága koncertjeiről. Ennek az összművészeti csoportnak 1995-től tagja. Szerepel az Artisjus komolyzeneszerzők, valamint az Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete zenei tagozatának névsorában is. Újságírást és szociológiát is tanult, időnként zenei tárgyú írásai is megjelennek. A megyei kamarazene fesztiválon szintén megszólaltak művei. Kétévente önálló szerzői hangversenyt rendez az Óbudai Társaskörben. Arabeszk című szóló oboa kompozícióját Lencsés Lajos oboaművész felvette az egyik CD-jére 2002-ben. 2012-ben a bécsi Collegium Hungaricumban mutatta be az „Ensemble arTrium" fuvolára, brácsára és hárfára írt „Tánc és fény" című alkotását.
A Magyar testvérek és Ágnes
Az Ágnessel való beszélgetés után a koncert első műsorszáma a „Mini szvit gyermekeknek - két szopránfurulyára és zongorára" címet viselte. Három testvér adta elő premierként: Magyar Petra és Magyar Dóra furulyán, Magyar Gellért zongorán. A közönségből édesanyjuk izgulta végig a produkciót, aki szintén Ágnes tanítványa volt.
Szabóné Érdi Mónika és Kolozsvári Barnabásné
„Törpe - duók" következtek, először két hegedűre Szabóné Érdi Mónika és Kolozsvári Barnabásné közreműködésével, majd fuvolára Juhász Jusztina és Lőrinczné Csizmadia Katalin tolmácsolásában. Érdekes asszociáció a„Hal(l)hatatlan hangjaink - Gőgicsélés" című darab, melyet Németh Róbert szólaltatott meg klarinéton.
Juhász Jusztina és Lőrinczné Csizmadia Katalin
A szerző is zongora mögé ült. A „Bodzavirág - fuvolára és zongorára" című művet egy középiskolás zebegényi kirándulás ihlette. Itt egykori kedves tanárnője, Bántainé Sipos Éva meghívására járt osztálytársaival. Éva néni tanítványainak készített akkor bodzaszörpöt, innen a mű címadása. A kompozícióval a 90 éves tanárnőt köszöntötte Szendi Ágnes.
A művet Lőrinczné Csizmadia Katalin ( fuvola) és a szerző ( zongora ) szólaltatta meg.
Aztán újabb oldalát ismerhettük meg Ágnesnek: verseket is szívesen megzenésít. A Bátki Fazekas Zoltán kislányaihoz írt költeményeire álmodott „Altató és Csillagaim" dalokat Szűcs Bernadett énekelte, a szerző zongora kíséretével.
Szűcs Bernadett énekel
Zenét tanulóknak való „Társas- játékot"hallottunk, szopránfurulyára, hegedűre és zongorára. Ágnes ezt kimondottan tanítványaira írta, és a zongorista Pohner Zsolt mellé két leányt választott Csipke Ágnes és Novák Boglárka személyében.
A "Társas-játék" résztvevői
Zenetörténeti könyv ihlette az „Amit a fuvola mesél" című alkotást, melynek első tételét Juhász Jusztina játszotta fuvolán és Ágnes zongorán.
Ősbemutatórais sor került: a „Bodzavirág" című alkotás csak címében hasonlít a zebegényi kirándulás megidézésére, ez már egy hegedűduó, egy egészen más kompozíció. Ezt Szabóné Érdi Mónika és Kolozsvári Barnabásné hamar be is bizonyította.
Elhangzott még a „Szonatina - zongorára", amit a legnagyobb augusztusi melegben egy pályázatra komponált a szerző.
Ágnes széles körű zenei érdeklődése is megmutatkozott: egy általa kedvelt húsvéti népdalra (Ma van húsvét napja) dolgozott ki hat variációt vonósnégyesre. A dalt el is énekelte, majd Szabóné Érdi Mónika, Szekeresné Bartha Magdolna (hegedű), Kolozsvári Barnabásné (brácsa), Mészáros Rita (gordonka) szólaltatta meg a szerző elképzeléseit.
A vonósnégyes népdalt játszik
A koncert zárásaként, ráadásként Ágnes kedvenc zeneszerzőitől, először Schuberttől játszott két német táncot, majd Heller Tarantelláját adta elő.
Remek hangulatban telt el a szerzői est, emellett az is kiderült, hogy Ágnes nagyon érzékeny alkotó, bármilyen élményét át tudja tenni a zene nyelvére, bármilyen benyomást meg tud örökíteni. Szerénysége, csendessége egy fantáziadús, mozgékony belső világot leplez. Az sem véletlen, hogy már negyed százada a dorogi zeneiskolában dolgozik. Látszik, hogy kollégái is megbecsülik, tanítványai is szeretik, ezért Ágnes kérésére szabadidejükből áldoztak felkészülésre és a szerzői esten való fellépésre.
