Bakonyi István legendás labdarúgónak ítélték az idén a „Dorogiak Dorogért” emlékplakettet, amelyet a Nemzetiségi Hétvége színes programsorának nyitó akkordjaként vehetett át a művelődési házban. Átadták a helytörténeti verseny díjait is, majd nemzetiségi kiállítás nyílt a Dorogi Galériában.
Zsúfolásig megtelt a Dorogi Galéria december 13-án, pénteken a Nemzetiségi Hétvége nyitónapján, amelyen részt vett dr. Tittmann János polgármester, Deák Ferenc alpolgármester és több képviselő is. Az idén a „Dorogiak Dorogért” Alapítvány emlékplakettjének átadásával kezdődött a Német, Szlovák és Örmény Nemzetiségi Önkormányzatok által szervezett műsor. Molnár Villő diák méltatta Bakonyi Istvánt, aki akkor játszott a magyar labdarúgás egyik vidéki fellegvárának csapatában, Dorogon, amikor olimpiai bajnokságot, világbajnoki ezüstérmet és még nem hivatalos Európa Bajnokságot nyert a magyar válogatott.
Több alapítvány tagjaként, ahogy labdarúgóként is a megbízhatóság volt egyik legjellemzőbb vonása, közéleti személyiségként is maradéktalanul ellátta feladatait. Egy példaértékű életpályát ismert el a Dorogiak Dorogért Alapítvány kuratóriuma az emlékplakettel, amelyet Dankó József elnök adott át Bakonyi Istvánnak, aki a napokban ünnepelte 85. születésnapját.
A díjat oklevelek átadása követett. Kolonics Péterné, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a szervezet által, a hagyományokhoz híven idén is kiírt helytörténeti vetélkedő negyedik díját a DOKI Petőfi iskolának, a harmadik díjat a Zrínyinek, a másodikat az Eötvös iskola csapatának adta át, majd az élen végző Zsigmondy gimnázium tanulója vehette át a legügyesebbeknek járó oklevelet.
A nemzetiségi kiállítást Kovács Lajos príma díjas tanár, író, szerkesztő, helytörténeti kutató ajánlotta a megjelentek figyelmébe. A Dorogon élő nemzetiségek sorát a történelem évtizedein keresztül vette szemügyre: mi a válasz arra, hogy mi a dorogi, mi a német, mi az örmény, mi a szlovák? - Körülnézve ezen a kiállításon találkozzunk eddigi önmagunkkal, egymással, a falakon háromféleképpen kínált folklórhagyományokkal, ünnepi öltözékekkel abban a tudatban, hogy nyelvi kötődéseink már alig határozzák meg identitásunkat. A gyökerek a nehezen feltárható mélységekben már összekapaszkodtak. Vérkörök sokasága kavarog e közös szívben, ami földrajzilag meghatározva Magyarország, Dorog, lakótelep és utca. És lássuk be, hogy ha többet tudunk is egymásról, mint találkozásunk idején, mégsem tudunk eleget -hangzottak Kovács Lajos szavai, aki még jobban megmutatta, mekkora jelentősége van ennek a kiállításnak. A nemzetiségi viseleteket, tárgyakat végignézve igazán színes kép rajzolódik ki az örmény, német, szlovák kultúráról, a mindennapok tárgyi világáról.
A kiállítás megtekintése után sokan megkóstolták a nemzetiségi ételeket. A téli ünnepkör jól ismert süteményei, pogácsái, a kellemes forralt bor csábította a kulináris élményekre vágyókat a dúsan rakott asztalokhoz.
Szombaton már a klasszikus zenés-táncos produkcióké volt a főszerep. A művelődési ház színháztermében helyet foglalókat Dzsotjánné Krajcsir Piroska, az örmény, Kolonics Péterné, a német, valamint Hubácsek Sándor a szlovák nemzetiségi önkormányzat elnöke köszönötte. - Ez a rendezvény erősíti kapcsolatunkat, lehetővé teszi egymás tárgyi és szellemi kultúrájának megismerését - hangsúlyozta Kolonics Péterné. Hozzátette: örül, hogy a németek Luca napi ünnepsége ekként bővül, színesedik.
A kellemes és tartalmas kikapcsolódást minőségi produkciók segítették. A nemzetiségi önkormányzatok műsorát a Dorogi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület Bányász Zenekarának muzsikája foglalta keretbe. Fellépett Koncz Eszter színművésznő, a Guszán Trió, a csévi Trnka-Kökény Néptáncegyüttes, a Sárisápi Szlovák Pávakör, a Dorogi Német Nemzetiségi Önkormányzat Vegyeskórusa és a lenyvári táncosok. A Dorogi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Sportiskolai Általános Iskola eötvösös diákjai német nyelvű betlehemezéssel kedveskedtek.
A Nemzetiségi Hétvége a KDOP-3.1.1./B-12-2012-0001 pályázati kódszámú „Funkcióbővítő belváros rehabilitáció Dorogon – az Arany János Városi Könyvtár közösségi színtérré alakítása” című projekt részeként, az Európai Unió támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.