A muzsika gyermekkorától elkísérte Fódi Jánost, akit nemrégiben Csolnokon köszöntöttek zenei munkássága 50. évfordulója és születésnapja alkalmából. A nyolcvan éves zenésszel az elmúlt évtizedekről, sikerekről beszélgettünk.
- A Zeneművészeti Szakközépiskola befejeztével egészen véletlenül kerültem Dorogra. Gáldi Ernő igazgató vezette a zeneiskolát, akit meglepett viharos érkezésem. Egy kolléga hirtelen távozása miatt az üres álláshelyre néhány hónapos szerződéssel vett fel Gáldi Ernő ... aztán nem akart elengedni. Szentendrén már vártak engem. Így lett két állásom. Klarinétból és szolfézsből diplomáztam, de fagottot is tanítottam Dorogon.
- Csolnokra ötven évvel ezelőtt ment ki zenét tanítani, azóta sok minden megváltozott a sváb településen.
- 1963 novemberében egy delegáció érkezett Csolnokról: kérték, menjen ki egy zenetanár a faluba, mert a 22 gyermeknek igazán nehézkes az ide-oda utazás, főleg a téli hónapokban. Megalakítottuk a tagiskolát, amely 1991. január 1-jén lett önálló.
- Hogyan kezdődött a zenekari élet Csolnokon?
- 1964-ben tizenkét növendék vizsgakoncertjével kezdődött minden. Az együttmuzsikálás öröme hívta életre a később oly szép eredményeket elérő zenekarokat. 1968-ban az Úttörő Zenekari Országos Fesztiválon elért óriási siker talán az első nagy lépés volt a további kiemelkedő eredményhez vezető úton. Minden évben Zánkán táboroztunk, amely összekovácsolta az együttest. A hazai fesztiválokon mindig kiemelkedő eredménnyel szerepeltünk.
- A hazai sikereket külföldi fellépések követték.
- A gyerekek megnőttek, így megalakíthattuk a felnőtt zenekart is. Emlékszem, egyszer térzenét adtunk Hévízen. Odajött egy német férfi, és kérte, menjünk ki a 16 tagú bányász zenekarunkkal Spreewaldba, NDK Velencéjébe. Később jártunk Bernsdorfban, Jettingenben is. Onnan datálódik a cserekapcsolat, amely azóta is tart. Külföld is megismert bennünket: első hivatalos utunk Belgiumba vezetett 1975-ben. Roppant nehéz volt kijutni a hetvenes években az országhatáron túlra. Az „igazi nyugaton" rajtunk kívül mindössze egy zenekar járt akkortájt. Műsorpolitikánknak köszönhettük nagy sikerünket. Bartókot, magyar zenét játszottunk. Ezen az Európai Ifjúsági Zenei Fesztiválon kategóriánkban I. díjat nyertünk, és második díjasok lettünk a menetzenében, míg én elnyertem a „Fesztivál legjobb karmestere" címet.
- Több zenekart vezényelt, 29 évig játszott a dorogi zenekarban. Mit tart a legnagyobb sikerének az elmúlt évtizedekből?
- Sok örömet adtak nekem a zenekarok, de talán a legkiemelkedőbb esemény az 1986-os németországi szereplés volt, amelyen 220 zenekar vett részt - igaz, csak 46 versenyzett közülük, de még így is hatalmas eredmény, hogy Kiemelt első díjat ítélt nekünk a nemzetközi verseny zsűrije. Ezen kívül sok nyugati fesztiválon jártunk: Olaszországban, Csehországban. Voltak olyan évek, amikor Németországba négyszer mentünk.
- Meglepődött a nyolcvanadik születésnapjára szervezett köszöntésen?
- Nagyon meghatódtam, és rendkívül jól esett, hogy a zenekari tagok gondoltak rám.
Madarász Timea
Dorog Város Közalapítványa nevében Végh Éva, az alapítvány elnöke a tagság nevében, ezúton kíván egészséges, zenében gazdag hosszú életet, születésnapja alkalmából.
