IN MEMORIAM Szilas Zoltán - Egy könyv utóélete címmel emlékkiállítás nyílt az egy évvel ezelőtt elhunyt szerző életművéről. A Dorogi Galériában november 6-án nyílt kiállítás november 20-ig tekinthető meg.
Szilas Zoltán (1952-2014) népművelő, író, újságíró.
Táton született; pedagógia-népművelés szakon szerzett tanári diplomát. Néhai feleségével, Tímár Zsuzsannával (fazekas, népi iparművésszel) 40 évig éltek házasságban Leányváron.
A 70-es évek közepétől másfél évtizedig dolgozott Bajna, Dorog, Esztergom és Pilisvörösvár művelődési házaiban igazgatóként, illetve művészeti vezetőként.
A művelődési házakban eltöltött 15 év alatt munkájához tartozott a nyugdíjas klubok szervezése, ezek tevékenységének felügyelete az intézményekben és számtalan program rendezése. A nyugdíjasokat érintő írásait megjelentették különböző napi- és hetilapok.
1979-ben második helyezést ért el egy országos, jeligés újságíró pályázaton. Ezután egyre gyakrabban publikált. Riporterként alkalmazta a Magyar Rádió Ifjúsági Osztálya és az MTV, többek között a Tájkép című környezetvédelmi sorozatban és a Hét című műsorban. Főállású újságíró volt 24 évig. Rovatvezetőként, főmunkatársként, szerkesztőként és főszerkesztő-helyettesként tevékenykedett (Pest megyei Hírlap, Búvár Magazin, Képes 7, Pesti Hírlap, Mai Nap, Esti Hírlap, Gyöngy Magazin, Nők Lapja, Vasárnapi Hírek, Budapesti Nap). Az időszakonként megjelenő Mister Magazin címlapinterjúit, valamint a Közméltóság Magazin dzsessz, színház, gasztronómia rovatait is szerkesztette. Alkalmanként a Népszabadságban jelentek meg írásai kulturális témakörben.
Első könyve 1999-ben jelent meg Lábnyomok a plafonon címmel, összefoglalva a szving, a rock és a beatmozgalom hatására születő zenei műfajok magyarországi elterjedését, a 60-as évek fiataljainak életmódváltását, szubkultúráját.
A paksi Nemzetközi Gastroblues Fesztivál 15 éves történetéről szóló könyve 2008-ban jelent meg.
2009-ben magánkiadásban készült el a Dorog térség két városában, öt falujában felvett interjúit tartalmazó Találkoztam boldog zenészekkel című könyve. A mű a fúvószene történetét dolgozza fel, ilyen formában a német és szlovák kisebbségi, nemzetiségi népcsoportokról szól; az előző évszázadok együttélési, szórakozási szokásairól, hagyományairól. A könyv megjelenésekor fotókiállítást rendeztek az írás során gyűjtött és feldolgozott, mintegy 200 fénykép válogatásából az érintett települések művelődési intézményeiben.
2011-ben jelent meg utolsó könyve A szénfalon nem ragyognak csillagok címmel, amely a dorogi szénmedence bányászairól szól.
