A Dorogi Képzőmûvész Kör növendékeinek alkotásaiból nyílt kiállítás a Dorogi Galériában. A színes , többféle képzőmûvészeti stílust, mûvészeti ágat felvonultató tárlatot dr. Tittmann János polgármester nyitotta meg. Kolonics Péter mûvésztanár, az alkotókör vezetője így vallott a negyed évszázadról: Szerencsés találkozások. 25 éve, jó pár évvel azután, hogy Furlán Ferenc grafikusmûvész befejezte szakkörvezetői munkáját, a Dorogi Képzőmûvészeti Szakkör megalakulásának 40. évfordulójának közelében született meg a gondolat, hogy fel kellene támasztani a képzőmûvészet szakköri kereten belüli mûvelésének régi dorogi hagyományát. Nem sokkal előtte frissen végzett rajzpedagógusként és szárnyait próbálgató lelkes, idealista „képzőmûvészként" a városba érkeztem. Felkérést kaptam, amit fiatalokra jellemzően vakmerően elvállaltam. Az ekkor újraszerveződő alkotókör korábbi tradíció, nagynevû elődök magas színvonalon végzett munkájának örökébe lépett. Mindig is úgy gondoltam, hogy a Heil Ferenc, Puxbaum Jenő, Furlán Ferenc által vezetett alkotókörök munkáját folytatjuk. 
A szakkör eleinte az Eötvös József Általános Iskola rajztermében, majd Alkotóházában mûködött egészen 1998-ig, amikor a város Mûvelődési Házába költözött. Bár az Eötvös iskola is rendkívül vendégszerető házigazda volt, a Kör mégis itt talált igazán otthonra. Központi fekvése és „semleges területe" nyitotta ki igazából a dorogi és környékbeli diákok szélesebb rétegei előtt. Dorog városának anyagi támogatása teszi lehetővé a gondnélküli mûködést, amelynek következtében talán utolsóként a hasonló alkotókörök közül a tagok mindenféle térítés nélkül, eszközökkel ellátva dolgozhatnak.
Kezdetektől fogva tudatos cél volt, hogy elsősorban tanulmányok készítésével foglalkozzunk. A mesterség pontos ismerete nélkül nem lehet igazán színvonalas alkotómunkát folytatni, ezért ennek megismerése jelenleg is a szakköri munka alapfeladata. Kockológia, csendéletek, portré és emberi alak, tájképek, ha eljött a „kiülős" meleg idő. A munkák készítésénél elsősorban az egyedi grafika eszközei a ceruza, a pittkréta és rajzszén, a toll és a pác kerülnek elő, illetve a festőtechnikák közül a pasztell, az akvarell illetve tempera. A technika csak az alap. A szakkörön folytatott beszélgetések, elmélkedések, nagy elődök mûvészetének és ideológiáiknak „kibeszélése" már az egyéni alkotói koncepció létrejöttéhez ad segítséget. Ha valaki „megérett", következhet a megszerzett ismeretek tudatos alkalmazása, az önálló alkotómunka. 
Egy idő után a tagok közül egyre többen veszik elő eszközeiket a szakkörön kívül is, és próbálják megfogalmazni gondolataikat. Nem titkolt cél, hogy az itt dolgozó fiatalok úgy készüljenek fel, hogy a szerzett tudást későbbi életükben is hasznosítani tudják, és továbbtanulásuknak, fejlődésüknek irányt mutassak.
A 25 év munkájának meglett az eredménye. Se szeri se száma azoknak a fiataloknak, akik innen az alkotókörből indulva a képző-, vagy iparmûvészet valamely ágát mûvelik hivatásként, vagy hobbiként. Sokan közülük a kisképzőben, esetleg más középfokú mûvészeti iskolában folytatták tanulmányaikat, majd a Képzőmûvészeti Egyetem, a MOME, a Pécsi Egyetem Mûvészeti Kara, vagy más felsőfokú mûvészetoktatási intézmény következhetett. Került ki közülük animációs filmkészítő, üvegmûves, divattervező, designer, festőmûvész, építőmûvész, belsőépítész, sőt rajzpedagógus is. Közülük állítanak ki a jubileum alkalmából 12-en, akik a pályán maradtak, és a képző-, vagy iparmûvészet valamely ágát hivatásszerûen, magas színvonalon ûzik. A színvonalról tanúskodjon a kiállítás, amelyre szeretettel invitálok minden érdeklődőt.
