Minden ember egy külön feltárandó világ
Mar 22, 2016
Mi is igazán egy író-olvasó találkozó célja? Megismerni egy embert? Megismerni egy írót? Megismerni az írásait? Kedvet csinálni az írásaihoz? Egyszersmind igen, hiszen a megismerés, az élmény, a tapasztalat szándékával jövünk össze - és egyszersmind nem is egyben, hiszen lehetetlen erre a teljesség igényével vállalkozni...
Minden ember egy külön feltárandó világ - önmaga és mások számára is. Éppen ezért inkább mint idegenek közelítünk egymáshoz... Ez volt az alapgondolata annak a zenés-irodalmi estnek, amelyen Petőcz András és Cselenyák Imre szolgálta fel irodalmi-lírai választékait.
Meggyőződésem, hogy minden ember individuumként idegen, és minthogy mindenki idegen, éppen ezért a másik ember idegenségét, különbözőségét sem kérdőjelezhetjük meg. Ez ilyen egyszerű. Mi magunk is idegenek vagyunk. Még önmagunk előtt is, sokszor... S miközben az emberekben van valamiféle kétségbeesett vágy, hogy tartozzanak valahova, aközben úgy látom, sokakban mégiscsak ott van az örök kívülállás vágya is - mondja Petőcz. Ez több, mint magányosság - nem magunkba fordulást jelent, hanem létünk értelmének kutatását, és életünk lényegének megértését, mely a transzcendensben való folytatólagossága és tétje miatt feszültséget okoz az emberi lélekben. Feszültséget okoz a külső tényezők, környezetünk és a történelem színpadának változása is: az idegenektől, a változásoktól, a bizonytalanságtól, a másoktól és az önmagunktól való félelem is. Mindezen vívódásokat szinte mindig a humor és a víg kedélyű szemlélet- és látásmód oldja föl Petőcz írásaiban és előadásaiban. Cselenyák Imre megzenésített Petőcz-versei ugyanezt a (belső-külső) kettősséget, iróniával vegyített vívódást hivatottak keretbe foglalni az emberarcú Isten, és az istenarcú ember példáján keresztül. Petőcz András válogatott verseskötete és prózakötetei megtalálhatók a városi könyvtárban. Egy próbát megér: ne idegenkedjenek!
Minden ember egy külön feltárandó világ - önmaga és mások számára is. Éppen ezért inkább mint idegenek közelítünk egymáshoz... Ez volt az alapgondolata annak a zenés-irodalmi estnek, amelyen Petőcz András és Cselenyák Imre szolgálta fel irodalmi-lírai választékait.
Meggyőződésem, hogy minden ember individuumként idegen, és minthogy mindenki idegen, éppen ezért a másik ember idegenségét, különbözőségét sem kérdőjelezhetjük meg. Ez ilyen egyszerű. Mi magunk is idegenek vagyunk. Még önmagunk előtt is, sokszor... S miközben az emberekben van valamiféle kétségbeesett vágy, hogy tartozzanak valahova, aközben úgy látom, sokakban mégiscsak ott van az örök kívülállás vágya is - mondja Petőcz. Ez több, mint magányosság - nem magunkba fordulást jelent, hanem létünk értelmének kutatását, és életünk lényegének megértését, mely a transzcendensben való folytatólagossága és tétje miatt feszültséget okoz az emberi lélekben. Feszültséget okoz a külső tényezők, környezetünk és a történelem színpadának változása is: az idegenektől, a változásoktól, a bizonytalanságtól, a másoktól és az önmagunktól való félelem is. Mindezen vívódásokat szinte mindig a humor és a víg kedélyű szemlélet- és látásmód oldja föl Petőcz írásaiban és előadásaiban. Cselenyák Imre megzenésített Petőcz-versei ugyanezt a (belső-külső) kettősséget, iróniával vegyített vívódást hivatottak keretbe foglalni az emberarcú Isten, és az istenarcú ember példáján keresztül. Petőcz András válogatott verseskötete és prózakötetei megtalálhatók a városi könyvtárban. Egy próbát megér: ne idegenkedjenek!
