A körülöttünk jelen lévő világ vizuális elemeinek darabokra szedése
és új, meghökkentő módon való egymásba ágyazása adja az alapot az alkotáshoz Szax Olivérnek.
Szigorú geometrikus formák és klasszikus figurális festészet találkozik a vásznakon,
egyszerre harcolva és erősítve egymást. Olivér célja most is ugyanaz, mint a huszadik
század eleji kubisták vezéralakjainak - lásd az ifjú Picasso és barátja, Braque -
a megállítás, meghökkentés és az ebből fakadó elgondolkodtatás.
A festészet precíz (olykor tudatosan és nagyvonalúan hanyag) technikai része itt nem cél,
hanem eszköz; segítség a néző megszólításához: ember, ébredj fel és gondolkodj!
- Az Eötvös Galériában nyílt - május közepéig látható -legújabb kiállításod, amelyen minisorozatokkal találkozhat a kortárs képzőművészet iránt érdeklődő. Különleges, absztarkt, többdimenziós képek.
A diszharmóniában mégis összhangot lát a szemlélődő.
-Való igaz. Precíz, de száraz tanulmányképek helyett vizuális képleteket alkotok,
amelyeknek egyszerre része a legszélsőségesebb minimalizmus és a klasszikus akadémikus figurális festészet.
Sorozataim önmagukon belül fejlődnek és egymásból nőnek ki. Nem a körülöttünk lévő világot szeretném másolni,
hanem magát a festett képet akarom a valóság egy részévé tenni.
Egymás mellé téve a képeket látható, hogyan jutottam el egy üres, lelki vívódásoktól sem mentes állapotból
- éppen a festmények által nyújtott segítséggel - egy felszabadultabb és tudatosabb alkotói állapotba.
- A kiállítás címe is erre utal. Kettőpontnulla.
-Átértékelés, átértelmezés, újrakezdés, mindezt kifejezheti a cím. Az elmúlt csaknem húsz év grafikusi és
dekoratőri éveit követően egy festő gondolkodásával szeretném folytatni alkotói tevékenységemet.
A Dobó Katalin Gimnáziumban érettségiztem. Bár természettudományos szakon végeztem,
az ottani rajzoktatás jó alapot adott ahhoz, hogy tízszeres túljelentkezést leküzdve elsőre felvegyenek a budapesti
Damjanich utcai dekoratőr iskolába. Képzős tanárok tanítottak, sok évfolyamtársam a
Képzőművészeti Egyetemen folytatta tanulmányait. Én egzisztenciát szerettem volna teremteni, ezért
dekoratőrként alapítottam stúdiót, ahol évről-évre több lett a feladatom, ezért a festészet teljesen háttérbe szorult.
Éreztem, nincs ez így rendben. Egyre többször eszembe jutott
Tolvaly Ernő festőművész - nagyrabecsült tanárom - elválásunkkor hozzám intézett szűkszavú intelme:
Olivér, maga ne hagyja abba a festést! Jó pár év kellett hozzá, hogy eljussak odáig, hogy komolyan vegyem szavait és
mind több energiát átcsoportosítva a festészetet elsőrangú feladatnak tekintsem.
- Kiállításod megnyitóján Atlasz Gábor festőművész azt mondta: a szürrealizmus
illatát érzi a képeken, amelyeknek legnagyobb feladata a gondolkodtatás.
-Kezdetben figura nélküli, agresszív geometrikus formákat alkottam, bizonytalan
háttérre építkezve, mondhatjuk tudatalatti komponálással. Kimerevített, mégis mozgás érzetét keltő, „induló"
objektumok voltak ezek, amelyekhez idővel társultak a magányos emberi - főleg törékeny női - alakok,
éles kontrasztot képezve, összhatásban veszélyérzetet sugallva. Tudatos komponálás következett,
megmaradtak a letisztult, hiper-realisztikus formák, de a geometriát sem hagytam el, mert ez a recept működött:
többféle világ ütköztetése megnyitja az utat a művészet befogadásához.
-Kíváncsi vagyok kiteljesedésedre. Arra, hogy a lelki letisztultság, a festészet első
helyre tétele hová vezet az alkotásban? Atlasz Gábortól idézem: két év „komoly"
alkotómunka után látható, nagy utat jársz majd be a festészet határtalan világában.
Gratulálok a kiállításodhoz!
Kiállítások:
Dobó Galéria (Esztergom)
Dorogi Galéria (Retro pályázat, 2. helyezés)
Bakelit Multi Art Center, Budapest
Barabás Villa, Budapest: csoportos kiállítás
MÜSZI Budapest: csoportos kiállítás
Klauzál13 Galéria, Budapest, egyéni kiállítás
Eötvös Galéria, Dorog, egyéni kiállítás
Díjak:
Retro képzőművészeti pályázat, II. hely
The Talent képzőművészeti pályázat, közönségszavazat, I. hely
www.oliverszax.com Facebook: Olivér Szax
Madarász Tímea
