A Reformáció 500. évfordulójáról emlékeztünk meg a Zene Világnapján megtartott városi ünnepen, amelyet Díszpolgári cím átadása zárt szeptember 29-én a mûvelődési házban megtartott nagyszabású eseményen.
A Dorogi Galériában a Reformáció Emlékbizottság pályázatára beérkezett, zsûrizett alkotásokat Mészáros Tamás, a dunántúli egyházkerület felügyelője nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a Reformáció Emlékbizottság pályázatára beérkezett fotókból összeállított kiállítás eddig nyolc városban volt látható, és további 14 településen mutatják majd be a következő hónapokban. A megújulás lendülete címû kiállítás zsûrizett alkotásai átfogó metszetet mutatnak a magyar fotómûvészetből, amely újra európai színvonalú.
- Nagy öröm számunkra hogy több környékbeli ismert fotómûvész is részt vett és sikeresen szerepelt a reformáció emlékbizottság pályázatán. Hadd emeljem ki Mudrák Attila esztergomi fotómûvészt, akinek alkotásai a Dorogi Galériában is láthatók- mondta az október 18-ig megtekinthető kiállításról.
A színházteremben a Reformáció 500. évfordulójához kapcsolódva a csákvári evangélikus énekkar, a Harmonia Floriana hangversenyét hallhatta a szépszámú érdeklődő, Szebik Ildikó karnagy vezetésével.
A kórusmûvek között előadásokat tartott a Reformációra emlékezve Klimentné Ferenczy Andrea lelkész, Pungurné Császár Judit tanár és dr. Tittmann János polgármester.
Kodály Zoltán, Gryllus Dániel, Bence Gábor és Johann Crüger kórusmûvei után Dr. Tittmann János polgármester átadta Kovács Lajos címzetes igazgatónak Dorog Város közéletéhez, helytörténetéhez, oktatás- és mûvelődéstörténetéhez kötődő elévülhetetlen érdemei elismeréseként, Dorog Város Díszpolgára címet, az oklevelet és a bronz emlékplakettet.
Szívből gratulálunk Kovács Lajosnak, Dorog Város Díszpolgárának!
Kovács Lajos méltatása:
Kovács Lajos 1949. november 3-án Piliscsabán születetett. Tanár, író, szerkesztő, helytörténeti kutató. 1956-ban költözött szüleivel Dorogra. Esztergomban 1971-ben tanítói, Pécsett magyartanári diplomát szerzett. 1982-től tanított Dorogon a Zrínyi iskolában. 1990-től 2013-ig igazgatója volt az intézménynek. A Komárom Megyei Írócsoport titkára, a megyei irodalomtörténeti társaság elnöke volt.
1973 óta publikál folyóiratokban, antológiákban, önálló kötetekben. Szerkesztője a Kincskereső gyermekirodalmi lapoknak, a Komárom-Esztergom Megyei Mûvészeti Mûhelynek, az Új Forrásnak. Alapító szerkesztője a Hírharang gyermekhíradónak, a Közhírré Tétetik Dorogon városi lapnak, a Dorogi füzetek helytörténeti kiadványsorozatnak. Egyik írója, szerkesztője a Dorogi lexikonnak. 1982-től résztvevője a szegedi, majd kecskeméti országos Kincskereső táboroknak. Létrehozója a megyei, valamint a Zrínyi-iskola Kincskereső táborainak. Tanítványai rendszeresen részt vettek és értékes pályadíjakat nyertek a Város- és Faluvédők Szövetsége országos pályázatain.
Alapítója Dorog Város Barátai Egyesületének. Dorog Város Képviselő-testületének 1990-2006 között tagja volt. Egyik kezdeményezője a Megbékélés Napja városi ünnepnek.
Rengeteg publikációja, ifjúsági és gyermekkönyvei jelentek meg. Helytörténeti írások fémjelzik értékes értékmentő és -teremtő munkásságát.
Kovács Lajos munkássága az utóbbi években több szempontból is elmélyült, kiteljesedett. Ennek a kiteljesedésnek a fő iránya a helyi értékvilág felé mutat pedagógiai, helytörténeti és közéleti szempontból egyaránt.
Iskolaigazgatóként még részt vett az új, integrált intézmény programjának kialakításában. Munkásságának egyfajta elismeréseként címzetes igazgatóként segítette az új intézmény első lépéseit. Nyugalomba vonulása után is rendkívül sikeresen folytatta tudománypedagógiai munkásságát. Tanítványai a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája keretében rendezett vetélkedőkön számos díjat, sőt tíz alkalommal kiemelt első díjat nyertek. Elsőként kapta meg a „Mester és tanítványa díj"-at 2011-ben, a Bonis Bona - A nemzet tehetségeiért díjat 2015-ben.
Pedagógiai tárgyú tanulmányai a legszínvonalasabb szakmai folyóiratokban jelentek meg. Előadó volt a Zsolnai József 70. születésnapja tiszteletére a Magyar Tudományos Akadémián 2005-ben rendezett konferenciának. Szerkesztője volt annak a kötetnek, amely Zsolnai életmûve előtt tisztelgett. Előadója volt sok országos, illetve dorogi szakmai konferenciának.
Pedagógiai és helytörténeti munkássága kart karba öltve jelent meg a Petőfi iskola épületének centenáriumi ünnepsége évében, 2016-ban. Összeállította a 100 éve építették bányászgyerekeknek - Emléklapok a Dorogi Petőfi Sándor Általános Iskola és jogelődjének történetéből címû könyvet. Megírta Dorog első, valamennyi oktatási intézményének történetét bemutató szakmonográfiát, a Dorogi iskolák 100 éves tükrök fénytörésében címût. Még ugyanebben az évben megjelentette volt iskoláját bemutató könyvet.
Az önmagában is sokrétû helyismereti tevékenységének jelképe lehet a „Dorogi füzetek" sorozata. Sorozat a sorozatban a dorogi „tudomány egészét" bemutató nyolc tudománytörténeti kötet.
Díjai: Móricz Zsigmond ösztöndíj (1980), Mozgó világ: irodalmi pályázat 3. díj (1980), Hangjátékpályázat 3. díj (1981), Komárom megyei irodalmi ösztöndíj (1985), Bihari irodalmi pályázat 1. díj (1987), MTA VEAB pályázat közös 1. díj (1991), Komárom-Esztergom megyei Irodalomtörténeti Társaság pályázata 1. díj (1994). Komáromi Jókai Mór-pályázat 2. díj (2007).
Kitüntetései: Szocialista kultúráért kitüntetés (1985); megosztott Pro Urbe Díj (Zrínyi iskola munkacsoportjában 1998), Dorogiak Dorogért elismerő oklevél (2000), 2009-ben Dorog Város Pro Urbe díjasa lett. 2011-ben a megyei Príma Díjat vehette át, 2012-ben megkapta a Komárom-Esztergom Megyéért Díjat.
