2013. augusztus 17-én írták alá a települések vezetői, dr. Tittmann János Dorog és Sándor József Felsőboldogfalva polgármestere a testvértelepülési szerződést.

2013 májusában, a Párbeszéd Napja városi rendezvényeinek vendége volt a székelyföldi Felsőboldogfalva hivatalos delegációja - Sándor József polgármester, Németi Zoltán alpolgármester és Sánduly László önkormányzati képviselő - abból a célból, hogy előkészítse a testvértelepülési kapcsolatokat. Gyorsan érkezett a meghívás a Székelyudvarhely melletti településről: kerüljön aláírásra a hivatalos kapcsolatokat szentesítő szerződés. Augusztus 15-én négynapos hivatalos látogatásra indult a dorogi delegáció dr. Tittmann János polgármester vezetésével. Az első napon a delegáció végiglátogatta Fesőboldogfalvát és a hozzá tartozó tíz települést (Árvátfalva, Bikafalva, Farcád, Hodgya, Ocfalva, Patakfalva, Sándortelke, Sükő, Székelylengyelfalva, Telekfalva) megismerve ezek gazdag kulturális értékeit. Különösen emlékezetes marad az Orbán Balázs, a „legnagyobb székely" emlékmúzeumában tett látogatás, Székelylengyelfalván. Dr. Tittmann János polgármester a „Dorog művészete 1984-2009" című reprezentatív kiadványt adta át kalauzainknak köszönetképpen és azért, hogy emlékezzenek Dorogra.

A testvértelepülési szerződés megkötésének ceremóniáján, Dr. Tittmann János átnyújtotta Dorog ajándékaként azt az üvegtéglát, amelybe gravírozva látható a két település címere, és a történelmi pillanat megfogalmazása. Az ünnepségen részt vett Belecz László, Dorog Város Barátai Egyesületének vezetőségi tagja, aki főszerepet játszott a kapcsolatok előkészítésében.
Dorog új barátokra lelt Székelyföldön, amelynek köszönhetően erősödhetnek kulturális és közösségi kapcsolataink.

Felsőboldogfalva (1899-ig Felső-Boldogasszonyfalva), amely nevét a Boldogságos szűz tiszteletére szentelt templomáról kapta, Romániában, Hargita megyében található, Székelyudvarhelytől 4 km-re.
Története 1333-ig nyúlik vissza, amikor villa Sancte Mariae néven említik. Első lakói a tűzvészben elpusztult Cibrefalváról érkezett székely telepesek lehettek. 1910-ben 441, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 537 lakosából 535 magyar volt.
Kőfallal övezett református temploma középkori eredetű, tornyát a 19. század közepén magasították meg. Kazettás mennyezete 1670-ben készült.

Felsőboldogfalva közigazgatásilag további 10 települést, Sándortelke, Árvátfalva, Sükő, Farcád, Hodgya, Ocfalva, Székelylengyelfalva, Bikafalva, Telekfalva, Patakfalva fog össze. A községek, mintegy 3000 fős lakosságának 98%-a magyar.

A 2020. évi választásokon Zombori Leventét választották polgármesternek testvértelepülésünk lakói.

Híres szülöttei Fülöp Áron költő ( 1861.), Ferenczy Gábor tankönyvíró (1881.), Ipó László festőművész (1911.), Orbán Áron szobrászművész (1927.) és dr. Bíró Domokos fizikus (1948.).